Szerelem :)

Minden ember életében meghatározó pont az első szerelem. Azt nem tudom, hogy a fiúk részéről mennyire, úgyhogy én most lány oldalról nyilatkozom. :)
Nyilván sok lány szerelembe esik az oviban a fiúba, aki meghúzza a haját vagy elveszi a kislapátját.
Azonban az első, mindent elsöprő szerelem később érkezik. Nekem 16 éves koromig kellett várnom. Meglepetésemre az egyik volt osztálytársamba és egyben az egyik barátomba estem bele. Nagyszerű érzés volt, hogy tartozom valakihez, fontos vagyok neki, máshogy néz rám, mint a többi lányra, sőt, nem is létezik számára másik lány. :)
Azonban kevés olyan ember van - természetesen szüleinken kívül (állításuk szerint) -, akik amellett öregednek meg, akivel elsőként tapasztalták meg a szerelem nagyszerűségét.
Én szerettem volna ilyen lány lenni.
De persze nem lettem.
Utólag nem bánom, cseppet sem.
Az első szerelem természetesen magában hordozza az első csalódást.

"Az első gondolatom mindig te vagy - és ez mindig is így volt. 
Előfordul, hogy csak fekszem és nézlek, ahogy a hajad szétterül a párnádon, egyik karod takarja az arcodat, a mellkasod pedig finoman emelkedik és süllyed. 
Időnként, amikor láthatóan éppen álmodsz valamit, közelebb húzódom hozzád, azt remélve, hogy így talán én is be tudok lépni az álmodba. 
Mindig is valahogy ezt éreztem veled kapcsolatban."

"Mert ha vidám vagy, meg akarom kétszerezni vidámságodat; ha bús vagy, akkor meg akarom felezni veled a bánatot és így öröm lesz az néked, mélyebb az örömnél. 
És ha jól érzed magad, mulatsággal és változatossággal fogom üdíteni lelkedet; ha pedig beteg vagy, ápolni foglak; és ha fáradt vagy, a keblem lesz majd alvópárnád, hol nyughatol - s éjjel és nappal a lelkem a lelkeddel lesz és karom ölelni fog. 
És ha nem kívánsz, távol leszek; és ha ismét akarsz, ott leszek nálad. 
És ha előtted halok meg, úgy rendjén van és le kell mondanod rólam - ám ha te hagysz engem itt hátra, akkor követni foglak a máglya tüzén keresztül, mert nem akarok nélküled élni egyetlen napot sem."